Első napom az iskolában

Reményi József  Tamás és Tarján Tamás
„Első napom az iskolában”
 
Villányi László: Közben óra
 

Mint mikor iskolába indul valaki, úgy indult iskolába. Táskájában az egész óvodakert hallgatózott.

Visszanéztem az utcára, hátha meglátom magam. Nem voltam sehol. Én mindig mindenünnen elkésem. Eljövendő bizonyítványok ízével a számban.

A kantáros nadrág zsebében foszlott magyar kártyalap. „Istenem – sóhajtott a dadus, aki éjszakánként titokban hárfázott -, engem még egy kölök is megver ultiban.” Tök király.

Ha tőlem az ablakig nem ülne senki, tulajdonképpen az ablak mellett ülnék.

Lila milkákról álmodom mostanában.

Ahogy a kréta kivirágzik a táblán. Aztán a vizenyős szivacsok kegyetlen aratása. Szivacsjövő.

A padtársamba csöndben, évszázadok finomította ívben belerúgtam. Durván, stílustalanul viszonozta. Félek őt emlékként elgondolni.

A tanító néni térdhajlata. A fülcimpa mögötti finom pihék. Egy megfeszülő gomb. Ijedten rántom ki kezem a pad alól.

Ebédre pipacsokat kaptunk. Ahogy a vörös szín távozik majd egy magányos estén.

Még be sem csöngettek, s már véget ért minden óra.

Banga Ferenc – Reményi József Tamás – Tarján Tamás: Szénszünet

(Palatinus Kiadó, 2009)